Hyerin néha nálam is idiótább tudott lenni. Kihasználva a vasárnapot, a közeli étteremben ücsörögve ettünk, miközben barátnőm már vagy kőkemény húsz perce azt ecsetelte, miért ő a legtutibb csaj egész Koreában. Beképzelt egy őshonos kurvafajta volt, az már biztos.
- ... ott van például az ismerkedés. A legtöbb koreai pasi annyira nyomorult. Nekik már az flörtölésnek számít, ha egy ügyetlen mozdulattal megütögetik a lány fejét. És a csajok erre mit lépnek? Elpirulnak! „Oh, oppa, milyen romantikus vagy” – imitált nyávogó hangot – Romantikus a lófaszt! Tudod, mi lenne igazán dögös? Ha rámenősebbek lennének. Én is az vagyok. Nem kell nekem hajbirizgálás, meg egyéb gyerekes megnyilvánulások. Jöjjön oda, mondja meg, hogy dugni szeretne és kész. Levett a lábamról. Persze, előtte, vigyen el kajálni, vagy valami, de azért, érted?
- Aha – bólintottam unottan.
- Na és a szex – csapott az asztalra, amitől megugrottam – Láttál már te ázsiai csajt baszni?! – kiáltotta, én pedig felhúzva kapucnimat lejjebb csúsztam a székben – Fekszik és kész. Akár egy darab fa. Na, anyukám, nálam ilyen nincs. Én aztán mindent bele adok és még a szart is kikefélem belőlük. És nem nyávogok, mert ezek a nők olyan hangokat adnak ki, frankón nem tudom eldönteni, hogy most fáj nekik, vagy mi a szar? Én kérlek, beszélek. „Ez az bébi, keményebben!”, meg hasonló szexis dumák...
- Jézus Isten... – temettem tenyerembe arcom.
- Elszörnyedtél! Én is szoktam ezeken. Várj, megmutatom, hogy megértsd – vette elő mobilját nagy hévvel.
- Nem kell, köszi. Értem én – vágtam rá szenvedve.
- Nem, nem érted. Most babám, megmutatok neked egy ázsiai pornót, ezzel beavatva a pokol legmélyebb bugyrába. Nővé avatlak – beszélt elszántan.
- Azt hittem, az vagyok – néztem körbe a kis vendéglátó egységben.
5-6 vendég volt mindössze, azok is minket néztek érdeklődve. Csodálatos! Ha ezek után azt meri mondani Hyerin, hogy én járatom le Őt, kioperálom a méhét egy láncfűrésszel, aztán eltemetem anya veteményesébe a borsók mellé. Hyerin persze logika híján, fülhallgató nélkül indította el a felnőttfilmet, ami kezdésként már egy félreismerhetetlen hangeffekttel nyitott. Elszörnyedve pislogtam a telefonra. Tényleg bekapcsolta! Ott, az étterem közepén nekiállt pornót nézni. Azt hittem, elásom magam élve.
- Nézd! – parancsolt rám gyilkos ábrázattal.
Bólintottam, majd engedelmesen a kijelzőre bambultam. Oké, igaza volt. A csaj tényleg nem csinált semmi értelmeset. Feküdt és furcsán nyögdécselt, amit szerencsétlennek tartottam. Az első pár percben feszélyezett a helyzet, aztán átváltottam filozófus üzemmódba és analizálni kezdtem.
- Ez él még egyáltalán? – tudakoltam magamhoz véve a tányéromat, filmezés közben kajálva.
- Él, csak baszik megmozdulni. Most mi ez? Nézd meg! Nézd meg, mennyire szerencsétlen! ... Jaj, lovagold már meg rendesen, te hülye picsa! – csapott ismét az asztalra.
- Mondom, meghalt. Azé’ nem mozog – vetettem közbe teli szájjal.
Zsebemben megrezzent a saját mobilom, amit elővettem. TaeHyung hívott és megjegyzem, kissé kiakasztott, hogy írta be magát a kontaktok közé. „TaeTae Oppa”.  Megforgattam szemem és fogadtam a hívást.
- Hmm?
- Szia Barátnőm! Jól aludtál? Ettél rendesen? Hogy telik a napod? – árasztott el kérdéseivel rögtön.
- Csodásan – morogtam – Te mit csinálsz éppen?
- Most végeztünk a próbákkal és indulok hozzád. Nem vagyok messze tőled, azt hiszem. Ugye, ráérsz? – érdeklődte reménykedve.
Hyerinre lestem és a kijelzőn vonagló párra. Tökéletes lehetőségem adódott a szabadulásra barátnőm rögtönzött pornó délelőttjétől. Hangosan, jól érthetően beszélni kezdtem.
- Úristen, nem mondod komolyan?! Annyira sajnálom, hogy öngyilkos lett a hörcsögöd! Hogy történt? ... Felakasztotta magát? Ez annyira szomorú...
- Ki halt meg? Mi van? – értetlenkedett a vonal túlvégéről Tae.
- Természetes, hogy vígasztallak. Te csak ne csinálj semmi ostobaságot és maradj ott, ahol vagy. Azonnal megyek! – játszottam tovább.
- Tényleg nem értelek, Liu. Most akkor ne találkozzunk? Itt vagyok az étteremnél – zavarodott össze TaeHyung.
Lesápadva lestem hátra vállam felett. Valóban ott állt, kapucnival a fején, ami nagyrészt takarta az arcát, de így is láttam széles mosolyát. Gyorsan bontottam a vonalat.
- Hyerin ne haragudj, de mennem kell. Az egyik barátnőmnek meghalt a hörcsöge és szüksége van rám – színleltem csalódottat.
- Milyen barátnőd? – ráncolta homlokát.
- Tae... TaeHyorin – dadogtam.
- Jó hülye neve van – fintorgott.
- Na, én mentem. További jó... szórakozást. Szia! – rohantam ki sietősen.
Zakatoló szívvel álltam meg az idollal szemben.
- A barátnőd erotikus filmet néz? – mutatott be, Hyerinre, zavart arccal.
- Nem... igen – bólintottam – De csak azért, mert Hyerin valójában bérgyilkos és így álcázza magát – hazudtam.
- Úgy, hogy nyilvános helyen pornót néz? – furcsállta.
- Most mond meg! A legjobb a szakmában – tártam szét karjaim – Megyünk? – intettem sután az otthonom irányába.
A srác biccentett és mellettem sétálva tudtuk le azt a pár métert, míg elértük a házunkat. A szüleim ilyenkor nem voltak otthon, mert a szomszédban bandáztak, ezért nem kellett aznap több kínos szituációba sodorni magam. Kinyitottam a kaput, Tae pedig csendben követett. Alaposan megszemlélte az udvart, az épület külsejét, végül belépve a házba illedelmesen lerúgta cipőit. Kezdtem hülye ötletlek vélni, hogy hazavittem. Alig ismertem. Ráadásul, bele sem mertem gondolni, mi kerekedhet abból, ha anyáék hazaérnek. TaeHyung körbe járta a nappalit, széles mosollyal. Megnézte a falat díszítő családi fotókat, a könyvespolc tartalmát és úgy mindent.
- Nem vagy éhes? Szomjas? – tudakoltam feszengve.
- Köszönöm, nem. Melyik a szobád? – pillantott a fehér ajtókra.
Megvakartam fejem és az utolsóhoz lépkedtem. Ő mögöttem jött. Elvigyorodott, mikor kitártam az ajtót. Egészen apró szobám volt, ennek ellenére szerettem, mert a saját birodalmam volt és úgy rendeztem be és át, ahogyan kedvem tartotta. Tae beljebb ment, feltérképezve a helyiséget. Becsuktam a nyílászárót és az ágyamra telepedve figyeltem, miként megszemléli a falat beborító polaroid képeket és posztereket.
- Wonho? A Monsta X- ből? – húzta fel szemöldökét.
- Nem lehet mindenki A.R.M.Y. – vontam meg vállam.
- Áruló – húzta résnyire szemeit.
- Hé! – háborodtam fel – Nem tehetek róla, hogy Wonho veszettül cuki és jó képű és vicces és imádom, ahogyan nevet. Az annyira aranyos – áradoztam teljes átéléssel.
TaeHyung erre határozottan elém lépett, majd bárminemű jelzés nélkül megcsókolt. Én pedig azt hiszem, sokkot kaptam.