1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
25.
*Taehyung pov.*

-Ezt már tudod Jungkook. Nyilván irántad vannak még érzéseim. De épp azon vagyok, hogy ezeket az érzéseket kiírtsam magamból.

-Nem írthatod ki magadból az érzéseid. Ja, és ne gyere azzal, hogy testvérek vagyunk. Azzal se, hogy anyukád mit vár tőled. Te érzéseid és ez a te életed. Nem ők döntik el, hogy kit szerethetsz. Sőt, ezt nem is te döntöd el. Ez...Csak úgy jön. Inkább kezdjünk elölről mindent Taehyung. Tiszta lappal, mintha eddig nem történt volna semmi, rendben?-Kezdte el simogatni a combom Jungkook. Igaza van. Nem én irányítom az érzéseimet és senkinek nincs joga ebbe bele szólni.

-R-Rendben. De akkor most....

-Nyugi. Megkérjük Helit, hogy továbbra is játsza a szerepét és nem fogunk lebukni, ne aggódj emiatt. Akkor Taehyung...Lennél a barátom? Újra.

-Öhm...Igen?-Ezt inkább kérdeztem, mint mondtam. Nem vagyok biztos abban, amit teszek. Szeretem Jungkookot még ezek után is. Mindig ő menti meg az életem.

-Hm? Ez nem volt túl meggyőző Taehyung.

-Igen...Leszek a barátod. De akkor figyeljünk anyáékra.

-Nem lesz gond. Szeretlek Taehyung.-Kezdett el közeledni felém annak reményében, hogy megcsókolhat, de én elhúzódtam tőle. Kérdően nézett rám, mire én csak keresztbe tettem a kezeimet.

-Nem csókolhatsz meg Jungkook. Azokkal az ajkakkal nemrég mást csókolgattál. Méghozzá egy ribancot. Nem vagyok hajlandó most csókolózni veled.-Álltam fel a kanapéról és a konyhába siettem egy pohár vízért. Mikor már mentem volna vissza egy izmos mellkasnak ütköztem.

-Figyelj az orrod elé babyboy.-Mosolygott rám Jungkook.

-Babyboy?? Te nem vagy normális Jungkook.-Suhantam el mellette, majd vissza ültem a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t. Jungkook elém lépett és lehajolva hozzám adott egy mély csókot.

-Héé! Mondtam, hogy nem csókolhatsz meg!

-Jaj, ne csináld már! Inkább menjünk el valahova ketten holnap. Mondjuk egy kávézóba.

-Uhm...Rendben.-Kicsit elpirulva kezdtem játszani az ujjaimmal. Ez egy randi lesz? És, ha az, akkor mit kéne felvennem? Ki kéne öltöznöm? Nem tudom, hogy ilyenkor mit kell csinálni.

-Mi a baj Tae? Nagyon töröd valamin a fejed.

-Csak nem tudom, hogy holnap mibe menjek. Mármint, hogy ki kéne-e öltöznöm, vagy nem.

-Ennyire nem kell túl izgulni. Öltözz úgy, ahogy mindig. Ja, és amúgy mostmár nem engedem, hogy szakíts velem.

-Hm...De mi van akkor, ha én mégis szakítani fogok veled?-Emeltem vissza rá a tekintetem.

-Titok. De abban biztos vagyok, hogy nem élveznéd.-Ölelt magához Kook, majd vetkőzni kezdett.

-M-Mit művelsz?-Takartam el szemeimet a kezeimmel.

-Öhm....Vetkőzök? Bocsi, de nem akarok ruhában tusolni.-Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt, majd felálltam.

-Hova mész Taehyung?

-Én is megyek tusolni. Nem akarom végig nézni, ahogy az összes ruhát ledobod magadról. Szóval én megyek...Neked se pont itt kéne egyébként nekiállni vetkőzni ami azt illeti.-Fogtam meg a csuklóját, majd a szobámba húztam. Egyből forgatni kezdtem a szemem, amint észre vettem a perverzebbnél perverzebb arcát.

-Fürödhetnénk együtt is Tae.-Fogta meg a vállam hátulról Jungkook. Ennyire nagy az önbizalma?!

-Nem akarok.

-Miért? Szégyenlős vagy?

-Őszintén? Igen az vagyok. Meg félek, hogy hozzám érsz.

-De nem fogok. Kérlek Taehyung! Ha már egy pár vagyunk, akkor egy együtt tusolás belefér, nem? Nem csinálok semmi rosszat.

-Hát r-rendben.-Kezdtem el levenni a pólómat, majd hátra néztem Jungkookra.
-Ne nézz már!

-Úgy is látni foglak meztelenül pár perc múlva, de rendben.-Fordult el, majd ő is levetkőzött teljesen meztelen. Mikor én is megvoltam megálltam egyhelyben. Nem mertem megfordulni. Tudom, hogy Jungkook már többször is hozzám ért és látott már meztelenül, de nekem ez most nem megy. Nem akarom, hogy lásson. Nem vagyok elég jó hozzá képest.

-Ha kiábrándoztad magad Taehyung, akkor mehetünk fürödni.-Lépett ismét mögém Jungkook. Én csak összeszorított szemmel álltam ott tovább.

-Taehyung, ha ennyire szégyenlős vagy, akkor tekerj a derekad köré egy törölközőt.-Mondta, majd ahelyett hogy a kezembe adta volna a törölközőt, ő a derekam köré tekerte. Megindultunk a tusoló felé, ahol Jungkook beállította a vizet. Nagy nehezen én is erőt vettem magamon, majd levettem a törölközőt derekamról. Beálltam remegő testtel Jungkook mellé és fürödni kezdtünk. Bár én inkább csak takargattam magamat.

-Azt akarod, hogy én fürdesselek meg Taehyung? Nem értem miért lettél ilyen kis szégyenlős.

-Fogd be Jungkook!-Szorítottam össze szemeimet.

-Hmm...Pukkancs!-Kuncogott Jungkook, majd lemosta magáról a finom illatú tusfürdőjét. Istenem, de imádom. Olyan....Jungkook illatú....

-Öhm....F-figyi Jungkook...Kaphatok a te tusfürdődből?-Kérdeztem lehajtott fejjel.

-Persze. De miért nem a tiédet használod? Elképesztően jó illatod lesz tőle. Az az eper illat.....-Nyomott neki a falnak, majd a fülemhez hajolt. Halottam milyen hangosan és élesen szívja be a lévőt. Na...Már megint beindult.
-Imádom! A te illatod keveredik a krémes eperes tusfürdő illatával. Begerjedek tőle...-Csókolta meg a nyakam, majd hirtelen elfordult.

-Sajnálom, nem akartam hozzád érni Taehyung.

-N-Nem baj.-Néztem hátát tág szemekkel, majd az említett eper illatú tusfürdőmért nyúltam. Ha Jungkooknak ez tetszik, akkor nem fosztom meg tőle. Hisz én is imádom az ő illatát. Mikor lemostam magamról a tusfürdőt és végeztem mindennel Jungkookra néztem. Még mindig a hajába túrva áztatja magát nekem háttal. Nagyot nyeltem, majd megsímítottam a derekát.

-Mi a baj Jungkook?

-Semmi Tae. Csak nem akarok hozzád érni.-Ennyire visszafogja magát? Ha nem lenne olyan nagy a farka, akkor....A számba venném most. Istenem, mikre gondolok én???! Bár...Tényleg nagyon jó lenne, ha a hatalmas farka bennem mozogna. Ajkamba harapva szálltam ki a tusoló alól, majd megtörölköztem és felöltöztem. Esküszöm nem vagyok normális.

A nap további része hamar eltelt, bár így még este civakodtunk egy sort Jungkookkal, mivel képes volt oda égetni a rántottát. Jó, tudom, hogy a főzés és a konyha a gyengéje, de azért....Egy rántottát nehezen lehet elrontani, neki mégis sikerült. Ezután mindketten hamar el aludtunk....Persze egymás mellett.

Reggel 11-kor keltünk, így hamar elkészülődtünk, mivel az egész napot randival akarjuk tölteni Jungkookkal. Szépen felöltöztem, viszont Jungkook...Hát a lélegzetem elállt. Fekete kissé feszülős farmer gatya és ehhez egy fekete ing. Haja is szépen be volt állítva. Na és az illata...Az valami mennyei.

-Mehetünk?-Kérdezte mosolyogva Kook.

-Anyáéknak még majd szólunk. Egyébként nagyon finom illatod van.-Karoltam át a nyakát, majd elkezdtem szívni a vékony bőrfelületet ajkaimmal.

-Hé Tae, mi csinálsz? Sose voltál még ilyen kis bátor. Inkább menjünk mert még a végén itt duglak meg.-Fogta meg a kezem és elkezdett lefelé húzni a lépcsőn. Ekkor botlottunk bele anyába aki éppen főzött.

-Hova-hova fiatalok?

-Csak elmennénk egy kicsit szórakozni. Régen voltunk már.-Válaszoltam.

-Értem, de minek csíptétek így ki magatokat?

-Ha minden jól megy akkor színházba megyünk.-Kamuzta Jungkook. Ő és a színház 2 külön fogalom. Mondjuk én se tudom, hogy miért öltöztünk ki....Na mindegy.

-Oh, rendben. Kár, mert csak délelőtt leszünk itthon apátokkal. Délután megint elmegyünk.-Sóhajtott.-...Tudjátok. A sok munka. Kaja a hűtőben lesz, ha éhesek lennétek, de hagyunk nektek itthon pénzt is.

-Rendben, köszönjük. Sziasztok!-Köszöntünk el egyszerre anyáéktól. Jungkook egyből egy étterembe vitt, ahol hát eléggé kényelmetlenül éreztem magam, mivel mindenki úgy ki volt öltözve és mindenki valami fontos dologról beszélt a másikkal, persze nagyon csendben. Az egyetlen dolog, ami nyugtatott az a lágy zene. Igen, nem Jungkook jelenléte nyugtat most meg, hanem a zene. Ilyen is van...

-Rosszul érzed magad?-Kérdezte Sherlock Jungkook, miután megrendelte nekünk a kajákat.

-Igen, eléggé. Szóval ezért öltöztünk így ki...Nem akarok itt lenni túl sokáig. Csak együnk aztán menjünk el innen.

-Azért ennyire nem lehet rossz, de rendben.-Miután kihozták az ételeket olyan gyorsan ettem, ahogy csak tudtam, mivel nem akartam pazarolni, de már el is akartam menni innen. Mikor végeztem, majd nem sokkal később Jungkook is, fizettünk, majd távoztunk.

-És most egész nap ebbe kell mászkálnom?-Utaltam a ruhára durcisan.

-Ne nyafizz már Taehyung!

-Te mondtad, hogy nem kell kiöltöznünk, erre itt állok melletted ingben és egy szűk fekete naciban.

-Meg akartalak lepni az étteremmel, azt hittem örülni fogsz neki.

-Jungkook, szerintem te nem vagy tisztában azzal, hogy miket szeretek, meg úgy konkrétan semmit nem tudsz rólam. Ezért volt fura nekem, hogy járni akarsz velem.

-Taehyung...Hallottál már arról, hogy szerelem első látásra? Egyébként meg tudok rólad már sok mindent, bocs, hogy azt pont nem tudtam, hogy nem szereted az éttermeket.

-De szeretem az éttermeket, csak nem az ilyen fajtákat! Ebben az étteremben, amiben voltunk konkrétan nem szerelmesek ebédeltek együtt, hanem üzlet emberek! Biztos vagyok benne, hogy még maffia tagok is voltak ott, csak jól álcázzák magukat.

-Taehyung, kezdesz paranoiás lenni.-Kuncogott Jungkook, amivel kizökkentett mondandómból, de legalább vidám lettem. Igen, miest megláttam rajta azt a halvány mosolyt, nekem is mosolyognom kellett.

-Szeretlek Jungkook.-Kulcsoltam össze ujjainkat, majd így battyogtam tovább mellette.-Egyébként hova megyünk Jungkook?

-Vidámparkba. Benne van a szóban, hogy 'vidám', szóval biztos szereted. Egyébként én is szeretlek picikém.-Hajolt le hozzám, majd egy puszit adott a homlokomra.

-Ezaaaz! Ajjhh, de ez a ruha nem jó, kényelmetlen lenne így menni vidámparkba.-Bigyesztettem le ajkamat.

-Ne aggódj....Hoztam váltó ruhát.-Mutatta felém a szatyrot.

-MIII??!! Mikor termett az a kezedbe??-Kérdeztem tőle meglepetten. Lehet ő egy angyal. Ahh, nem. Túl perverz egy angyalhoz képest.

-Titok.

-Persze nekem mindent el kell mondanom neked Jungkook. Igazságtalan vagy.

-Ne szemtelenkedj, csak fogadd el a dolgokat és kész. Na öltözz át a klotyón.-Lökött egy wc felé, mikor megérkeztünk a vidámparkba. Na azt már nem!

-Te is jössz velem, te nyúl fejű! Még a végén itt hagysz.-Ragadtam meg a kezét, majd behúztam magamhoz a wc-be. Elvettem Jungkooktól a kis szatyrot és elkezdtem átöltözni.

-Kookie, te is öltözz át, ne csak bámulj.-Vettem elő az ő ruháit is. Jungkook valahogy pillanatok alatt átvedlett és mikor ő kész volt, én még csak akkor vettem le teljesen a nadrágom.

-Tetszik a látvány.-Konkrétan egyből nekem esett ez a vadállat és ajkaimat falta, mintha erre várt volna egész életében. Ezután nyakamat kezdte csókolgatni és szívogatni, de ellöktem magamtól. Nagyon is tetszett, de nem itt kéne.

-Had öltözzek fel...-Mondtam, majd nagyon gyorsan magamra kaptam a kis mackó nadrágom és a pólómat. Mikor készen láttünk már mentünk is ki, bár Jungkook egy kicsit durcás volt. Hát bocs, de nem egy wc fülkében akarom elveszteni a szüzességem. Ha nem is lett volna szexről szó....Akkor se mennék bele. Nagyot sóhajtva kulcsoltam össze ujjainkat újra, majd megindultam az óriás kérek felé.

Sok minden bejártunk Jungkookal, és szegénynek véletlenül a hajába tapasztottam a vatta cukrot, de szerencsére csak nevettünk rajta. Mindent körbe jártunk, tele ettük magunkat mindennel, jól éreztük magunkat mind addig, amíg be nem sötétedett. Kilenc óra felé kezdtünk haza felé kullogni, közben ízűen nevettünk egymáson. Ez egy nagyon nap volt. Több ilyen kéne. Mikor haza értünk már anyáék nem voltak itthon. Lezuhanyoztunk és bedőltünk az ágyba. Én nagyban telefonoztam, mikor is Jungkook törte meg a csendet.

-Taehyung...Szeretsz?

-Persze nagyon szeretlek Jungkook.-Pusziltam ajkaira, majd vissza feküdtem.

-Én is. Erősíteni akarok a kapcsolatunkon. Megengeded, hogy elvegyem a szüzességed?-Egyből tányér méretűek lettek a szemeim a kérdés hallatán.

-....H-Hát....Uhm...Oké. De most?

-Igen. Most minden megfelelő hozzá. Nincsenek itthon a szüleink, kieresztheted a hangod.

-R-Rendben. De...Előtte innom kell.-Szaladtam le a konyhába, majd valóban inni kezdtem a finom narancslevet. Jézus, de izgulok! Mi van, ha nem vagyok az ágyban? Nem tudom hogyan kell jól szexelniii!! Nem értek hozzá. Jungkooknak vajon van elvárása ezzel szemben? Elvileg sok mindenkivel lefeküdt már. Ha rossz leszek, akkor nem csináljuk többet? Reszketni kezdtem ettől az egésztől, mikor is két meleg kéz szorított hátulról magához és kezdett simogatni.
Hát ez most nem segít a helyzeten nyuszikám...

●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●
Hili hali halihóó! Nagyon sajnálom, hogy sokáig nem volt rész!😟😔😢 Nincs mostanában ihletem, így ritkábban lesznek részek valószínűleg, de nem hagyom abba. Dolgozom egy Jikookos könyvön is, de azt majd csak akkor publikálom, ha lesz elég rész, vagy ha kész lesz, hogy ne legyen hiány, mint ennél a könyvnél. Mégegyszer nagyon sajnálom, de örülök hogy még most is van aki olvassa a könyvem. Szeretlek titeket és a helyesírást és az egyéb hibákat kérlek nézzétek el nekem, nagyon siettem.💜💜💜💜
●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●

© Fangirl Bangtan,
книга «Brother's Game».
Коментарі