25. fejezet

Hazugságok


Nagyon tetszett, hogy sokan vannak a bulin, minden ruha új volt rajtam, apa tegnap elvitt vásásrolni és vett nekem egy csomó új cuccot, miután megmutattam neki, hogy minden ruhám lassan kicsi rám. Nem voltam soha az a szoknyás típus, de ez ami rajtam volt mégis tetszetős volt. A kedvencem mégis az új sportcipőm volt, amit még nem vettem fel, mert nem illett a szoknyámhoz. A buli nagy részében egyedül járkáltam, amíg apa és a fiúk, újságírókkal, fotósokkal és barátokkal beszélgettek. Igyekeztem feltűnés nélkül Maddoxra nézni, de nem nagyon vett rólam tudomást. Apa végül magával vonszolt és bemutatott néhány embernek. Még egy riporter is kérdezett tőlem néhány dolgot. Estére még jobb lett a hangulat, mindenki részeg volt, kivéve engem, nekem nem adtak alkoholt. Kíváncsian figyeltem, hogy apám a nőkkel beszélgetett, egy idő után útban éreztem magamat, így szépen leléptem mellőle. Ahogy kijöttem a női mosdóból, láttam, hogy páran az emeletről jönnek le. Kíváncsian mentem fel, de nem volt ott semmi érdekes, végig jártam a folyosót mire találtam egy üres termet. Azonnal látni akartam milyen onnan a kilátás. Ahogy néztem a forgalmat az utcán hallottam ahogy valaki közeledik, megfordultam és Maddox állt mögöttem. Becsukta maga mögött az ajtót és onnan nézett rám. Lassan elindultam felé, nekidőltem és finoman megcsókoltam Őt. Visszacsókolt majd, magához ölelt és anyakamat puszilgatta, végül heves csókot váltottunk. Amikor eltolt magától, nem esett rosszul, tudtam, hogy veszélyes helyen vagyunk.

-Most nem lehet, túl sokan vannak itt. - mondta
-Tudom! - helyeseltem
-Apádtól tudom, hogy végleg szakítottál azzal a gyerekkel.
-Ti ilyeneket beszéltek meg?
-Néha igen.
-A múltkor nálad felejtettem valamit.
-Tudom, megtaláltam.

Benyúlt a zsebébe és előhúzta a bugyimat, ettől olyan izgalom áradt szét a testemben, hogy tudtam, ideje távozni.

-Jobb lesz ha most lemegyek, bár szívesen maradnék.
-Holnap délután eljöhetnél hozzám. Felveszlek ott ahol a legutóbb.
-Alig várom már.
-Én is.
-Csináltam egy fiktív fiókot magamnak Sven névvel, azon tudunk majd beszélni egymással, később megírom, hogy mikor. Jó?
-Rendben van.

Váltottunk még egy csókot és együtt mentünk vissza a buliba, látszólag nem gyanakodott senki ránk. Jártam egy újabb kört a vendégek között, kezdtem éhes lenni. Apa jól érezte magát, de ő maga szólt rám éjfélkor, hogy ideje hazamennünk. Taxit hívott és szótlanul utaztunk hazáig.

-Köszönöm, hogy elvittél a buliba, klassz volt. - mondtam a liftben
-Jól érezted magad?
-Igen, szuper volt.

Másnap délelőtt új cd-kel megpakolva mentem le a lányokhoz, mindenkinek adtam egyet ajándékba. Alig vártam a délután három órát, Maddox éjjel írt egy üzenetet, hogy akkor vesz majd fel. Kettő körül leléptem a parkból, apa nem volt otthon így feltűnés nélkül tudtam a délután közepén lezuhanyozni. Vinnem kellett magammal a deszkámat, hogy ne anélkül jöjjek haza. A titkos találkozó totál feldobott, izgatottan indultam a találkozási pont felé, még néhány kerülőt is tettem odafelé, nehogy "valaki kövessen". Emiatt azonban néhány perccel később értem oda. A járda mellett feltűnés nélkül ott állt a fekete üvegű autó. Megálltam mellette, nem láttam be az autóba, de tudtam, hogy Maddox benne ült. Kinyitotta az ajtót én pedig beszálltam, abban a pillanatban másféle izgatottságot éreztem. Napszemüveg volt rajta, így nem tudtam eldönteni mit gondolhat, de nem volt mosoly az arcán. Útközben a házához egyre inkább árulónak kezdtem érezni magam, arra készülök, hogy lefeküdjek egy nálam jóval idősebb férfival, aki nem mellesleg az apukám legjobb barátja is egyben. Egész biztos az, ha tudomást szerezne róla, előjönne a sötét oldala és hülyére verne mindkettőnket. Merengésemből Maddox kezének érintése a térdemen ébresztett fel.

-Csendes vagy, minden oké? - kérdezte
-Persze, csak egy kicsit izgulok. - válaszoltam
-Én is.
-Te? Tényleg?
-Igen, tényleg.
-Azt gondolná az ember, hogy a te korodban nem izgul senki egy randi miatt.
-Ez nem egyszerű randi, ez titkos randi, sokkal izgalmasabb.

Azt hittem, ahogy a házba érünk rögtön megyünk a hálószobába, de előbb a konyhába mentünk. Töltött nekem egy pohár colát, Ő pedig whiskyt ivott. Leültünk a konyhába és elmélyülten nézett rám.
-Készültem neked egy meglepetéssel. - mondta

Odamentem hozzá és az ölébe ültem, majdnem hátrabillentem, mert elvesztettem a talajt a lábam alól, de Maddox megfogott, a kezét a derekamon hagyta.

-Mi a meglepetés? - kérdeztem
-Odafent van.
-Mikor megyünk fel, hogy megnézzem mi az?
-Mi ilyen sürgős?
-A meglepetés, túl akarok lenni rajta.
-Nem szereted a meglepetéseket?
-Nem igazán. - válaszoltam

Elkezdtem puszilgatni az arcát, lassan a szája felé haladva, Ő pedig érzékien csókolt vissza. A kezemet fogta miközben az emeletre mentünk, mielőtt a hálóba értünk volna a fenti folyosón a falnak nyomott és erősen hozzám préselte magát. Hevesen csókolt és a nyakamat szívta, abban a percben megértettem mik voltak azok a sötét foltok a testemen, bár nem tudtam felidézni mikor is keletkeztek. Hirtelen abbahagyta, de láttam a sóvárgást a szemeiben, a szobába érve nem láttam semmi különöset, el volt húzva a sötétítő és égett a villany. Az ágyra ültünk le, de nem mászott rám, elővette az akusztikus gitárját és játszani kezdett. Ez most a meglepetés? Mondanom kellett volna, hogy nem rockzenét hallgatok? Azért igyekeztem mosolyogni és úgy tenni, mintha nagyon oda lennék. Még énekelt is, de nem ismertem a dalt. Ha nem is szerettem a rockzenét, a zenekar összes dalát ismertem, de erre nem emlékeztem. Miután befejezte még tapsoltam is .

-Ezt neked írtam!!
-Mi?
-Neked írtam ezt a dalt.

Bevallom, ezen tényleg meglepődtem így a mosolyom őszinte volt, éreztem ahogy elvörösödöm. Eltette a gitárját a gitártokba majd ledobta magáról a pólóját. Levette rólam az enyémet és rám feküdt. Sokáig csak csókolóztunk, imádtam minden másodpercét, ugyanolyan hatással volt rám, mint korábban. Most én kezdeményeztem a vetkőzést, nagyon kívántam már őt. Lenyomott az ágyra és rám nézett.

-A francba... - mondta miközben a nyakamat simogatta az ujjaival
-Mi a baj? - kérdeztem ijedten
-A nyakad, látszik rajta ahogy az előbb alaposan megszívtam.
-Jaj ne.
-Majd kitalálunk valamit.

Nem válaszoltam semmit, majd később gondolkodom ezen a problémán. Magamhoz húztam és tovább csókoltam. Kezdett egyre hevesebb lenni, majd belém hatolt, de nem úgy mint legutóbb, hanem nagyon lassan. A kezét a kezembe fonta és úgy jutottunk el a csúcsra mindketten. Utána majdnem egy órán át csak feküdtünk, szorosan hozzábújtam Ő pedig magához ölelt.
Lassan eljött az ideje, hogy hazainduljak. A lakásunkig végig fogta a kezemet, mielőtt kiszálltam volna megcsókolta. Meglepetésemre Maria jött éppen felénk a kék bluetooth fejhallgatója a fején volt és látta, hogy egy sötét autóból szállok ki. Megállt és kíváncsian figyelt minket, láttam az arcán, hogy felismerte Maddoxot. Fogtam a deszkámat és kiszálltam az autóból, Maddox dudált egyet és elhajtott.

-Szia Maria.
-Szia.
-Hová mész? - kérdeztem
-Tulajdonképpen hozzád.
-Épp jókor, most értem haza.
-Jah..látom.
-Gyere fel.
-Nem zavarok?
-Nem.

A liftben gyanakvóan néztem rám.

-Stefanie, kinek az autójából szálltál ki az előbb?
-Egy ismerősöm hazahozott.
-A Maddox volt, megismerem.
-Persze Ő az ismerősöm.... tulajdonképpen.
-És Ő szívta ki a nyakadat?

Basszus erről totál megfeledkeztem a nagy mámorban, belenéztem a lift tükröződő felületébe és egy jól látható sötét folt éktelenkedett a nyakam bal oldalán.

-Úristen, ha ezt apám meglátja....valamit ki kell találnom... segíts Maria. - kérleltem
-Itthon van az apád?
-Nem tudom.

A lakásba érve rögtön tudtam, hogy nincs itthon. A fürdőszobába siettem és ott is ellenőriztem a nyakamat. Maria az ajtóból figyelte ahogy megpróbáltam lemosni vízzel.

-Sminkeld le.
-Nem tudom észrevetted - e, de nem szoktam sminkelni, nincs is sminkem.
-Nekem sincs, de Miriamnak van.
-Szerintem ezen a smink sem segítene.

Néhány percig hallgattunk és gondolkodtunk a dolgon. Közben elvettem két doboz üdítőt a hűtőből és két csokit is elloptam a szekrényből. Maria közben a lakást nézegette, tetszett neki, hogy egyetlen térben van a konyha, a konyhaasztal és a nappali is. Elmondtam neki, hogy nem az asztalnál, hanem a konyhapulton szoktunk enni. Nézegette a képeket a falon, majd végül megmutattam neki a saját szobámat is. Apám szobájára is kíváncsi volt, de megmondtam, hogy az tabu. A tv elé ültünk le, Maria pedig kapcsolgatta. Már azon voltam, hogy azt mesélem be apunak, hogy egy idegen megtámadott az utcán és ő szívta ki a nyakam, amikor Maria előállt a legabszurdabb és egyben a tökéletes ötlettel.

-Mondd azt, hogy én voltam...

Annyira döbbenetesen jó öltet volt, volt benne valami ami hihetővé tette. Nem volt idő tovább mérlegelni a dolgot, hallottam a bejárati ajtót kinyílni. Akkor jutott eszembe, hogy otthagytuk a gördeszkákat az ajtóban, pedig megkért, hogy ne hagyjam ott.
Minden egyes gondolat kiszaladt a fejemből, mert apa ahogy belépett a folyosóról ritka látványos volt. Először is, félmeztelen volt, a haja a szokott fekete helyett hidrogén szőke volt.

-Szép napot hölgyek! - köszönt ránk
-Apa, ez te vagy? - kérdeztem csodálkozva
-Ki más lenne?

Láttam, hogy szórakoztatónak találja azt ahogyan rá nézünk. Élvezte a figyelmet.

-Mi történt veled?
-Fodrásznál voltam.
-És a pólóddal fizettél?
-Nem.
-Akkor?
-Odaadtam egy rajongónak.
-Aha..

Mariaval egyszerre nevettünk fel, apa kissé zavarba is jött, megfordult,hogy a szobájába menjen.

-Várj! Megnézhetjük a tetoválásaidat?

Sóhajtott egyet, de nem mozdult, intettem Marianák, hogy jöjjön. Apám hatának a felső részén volt tetoválás. Szárnyak voltak kétoldalt és alatta több latin felirat is. Maria elcsodálkozva nézett fel a hatalmas hátra, nem voltam biztos benne, hogy a tetoválásokat nézi, inkább magát apámat, aki hirtelen megfordult és láthattuk a mellkasára tetovált ókori alakzatot és szöveget is. Maria kezdett vörösödni, apám nem volt kockahasú de lapos volt a hasa, nagy robosztus termete volt. Lehet, hogy tetszik neki az apám vagy csak a közelsége zavarta meg? Felnéztem rá,  üres tekintettel figyelte Mariat, majd rám nézett és kacsintott egyet és mosolyogva nézett le ránk.

-Látom nemcsak nekem van mesélni valóm. - mutatott a nyakamra

Már megint elfelejtettem, mit is akartam mondani erről neki!?

-Oh..hát az én voltam... - szólalt meg Maria hidegvérrel
-Mi a fenét csináltatok?
-Semmit csak kipróbáltunk ezt...azt... - hazudott a szemébe

Amilyen piros málnafeje volt és amilyen vörös én voltam, lehetőleg elhitte neki amit mondott. Sötéten villant a tekintete, majd morgolódva távozott a szobájába.

-Basszus....remélem el hitte. - suttogtam
-Én is remélem, nem akarom, hogy leszbinek higgyen. Fúj
-De hülye vagy.

Apu hirtelen jelent meg újra, felvett egy pólót magára.

-Mit kértek vacsorára?

Maria segített megteríteni az asztalnál, nekem erről azonnal az az este jutott eszembe, amikor Maddox lesmárolt a liftben, utána pedig itt ültünk ennél az asztalnál, milyen sok minden történt már azóta, hiszen a mai napom már másodszor feküdtem le vele. Maria közben szó szerint flörtölni kezdett az apámmal, Ő pedig látszólag viccesen fogadta azt. Lehet, hogy nem vágja le, hogy Maria éppen finoman szólva udvarol? Persze kitelik tőle, hogy nem veszi komolyan. Lehetséges, hogy Maria ugyanazt érzi iránta, mint amit én érzek Maddox iránt? Amíg megérkezett a vacsora, addig a szobámba rángattam a barátnőmet.

-Mondd, neked ennyire bejön az apám?
-Hm...nem is tudom. Ha fiatalabb lenne, akkor azt mondanám, hogy igen. Miért?
-Csak mert nyíltan flörtölsz vele.
-Ugyan ne legyél már álszent, a gitáros kiszívta a nyakad, vagy nem?
-Hm...csak fura, nem rosszból mondom. Nem néztem volna ki belőled.
-Nem is komoly, csak jól esik, apád tök menő.
-Tudod mit, ha akarod megkérem, hogy vigyen haza.....és én nem megyek veletek.
-Bolond vagy.
-Nem fog megerőszakolni.
-Azt gondoltam.
-Na gyere, nézzük meg mit csinál. - mondtam

A kanapén ült és a tévét kapcsolgatta, olyan furcsán néz ki szőke hajjal. Évek óta nem volt szőke, talán már négy éve is annak. Leültem az egyik, Maria pedig a másik oldalára és néztük amit nézett, miután látványosan untuk átkapcsolt egy meseadóra és otthagyta.

-Tessék lányok, ez nektek való! - mondta nevetve
-Ez a kölyök csatorna ..... 8-10 éveseknek van. - pimaszkodott Maria

Majd fogta magát és kitekerte a kezéből a távirányítót és tovább kapcsolta. Mielőtt bármit találhatott volna, szólt a telefon, megjött a vacsora. Odaültünk az asztalhoz, én direkt oda, ahol legutóbb a Maddox ült, szedtünk magunknak a tányérra és megettünk majdnem mindent.

-Meglepetésből elmosogathattok! - mondta apám
-Apa, majd én egyedül megcsinálom, ha megkérlek hazaviszed Mariat, nem kéne egyedül mászkálnia a sötét utcán, igaz?
-Rendben, igazad van, jobb ha hazaviszem.

Felkapta az autókulcsot a komódról és el is indult. Maria kerek szemekkel nézett rám, de mosolygott is közben. Gyorsan elmostam a tányérokat, majd elfoglaltam a fürdőszobát. Miután végeztem a kedvenc helyemre ültem le, az ablakhoz és onnan néztem a várost. Már egészen korán kezd sötétedni, lassan véget ér a nyár, el kell majd hoznom Németországból néhány holmimat, de kérhetnék új cuccokat is. Még nem aggódom az iskola miatt, legkedvesebb barátnőim, mind odajárnak Clover, Flora és Maria is. Bea, Liana és Glimmer már kijárták az iskolát, így ők nem lesznek ott. A legfontosabb számomra mégis Flora jelenléte volt, nehezen álltam meg, hogy nem beszélek neki Maddoxról, de nem tehetem. Marianak nem adtam egyértelmű választ arra, hogy ki szívta ki a nyakam. A lányok pedig egész biztos kérdezősködni fognak, nekik nem adhatom be azt, hogy Maria volt, de vajon mit mondjak nekik? Nem akarok hazudni, de nem mondhatom el az igazat sem. Tényleg lehet, hogy vennem kellene alapozókat? Uhh...utána kell néznem a neten, hogy melyik milyen! Egyáltalán nem értek hozzá, pedig anyám rengeteget sminkelt.
Apu nagyon későn jött haza, csak arra tudtam gondolni, hogy valami történt miközben hazavitte a barátnőmet, rákérdeztem Mariatól üzenetben, Ő pedig megírta, hogy egyetlen szó nélkül hazavitte, körülbelül egy órája otthon van. Amikor apu végre hazajött, majdhogynem dühösen karba tett kézzel mentem ki a nappaliba, hogy megkérdezzem, hogy hol volt. Semmitmondó tekintettel töltött magának egy whiskyt, nem törődött a rosszalló nézésemmel, majd leült a kedvenc foteljébe.

-Nagyon későn jöttél, minden rendben volt? - kérdeztem
-Persze, hazavittem a barátnődet ha arra gondolsz.
-Igen, csak nagyon elmaradtál, aggódtam...
-Miért is? A kis barátnőd nem nyomult rám, ha ezt akarod tudni...

Felnézett rám, már megint kifürkészhetetlen a tekintete, leültem a fotel karfájára, Ő átvette a másik kezébe a poharat és kissé arrébb húzódott. Felhúztam a lábaimat magam alá, így a térdem a hasába fúródott, de úgy tűnt nem zavarja.

-Hát apa, azt hiszem tetszel neki.
-Ne hozz többet ilyen helyzetbe, nagyon kínos volt.
-Ne haragudj. .... és ezért autóztál ilyen sokáig?
-Mit akarsz tudni kölyök? Az apád vagyok, oda megyek ahova akarok...
-Hát persze, nem azért kérdeztem....

Ez most nekem volt kínos, nagyon rosszul esett, hogy ilyen hangon beszél velem, szó nélkül felálltam és a szobámba indultam sértődötten.

-Várj! Gyere vissza! - szólt utánam

Lassan visszamentem mellé és lenéztem a városra, megfogta a karomat és visszahúzott az előbbi ülőhelyemre.

-Sajnálom Stefanie...ha tudni akarod elmondhatom.
-Nem kell, jogod van a magánélethez. - feleltem dacosan
-Ahogy neked is, de ha jóban akarunk maradni továbbra is szeretném ha mindent elmondanál nekem...ugyanakkor ezzel én is tartozom neked.
-Értem...én sok mindent elmondok neked.
-Tudom, meg kell bíznunk egymásban! És végül is nem nagy titok, Maddoxnál jártam, szerelmes!!

Majdnem meghaltam ettől a szótól, elszorult a torkom...nem sírhatok...nem....nem...

-A feleségébe? - kérdeztem

-Nem, már nincsen vele együtt, nem tudom ki a nő, de az biztos, hogy szerelmes belé...a bolond...válófélben van és már szerelmes...titkolózik, de előttem nem tagadhatja le...megváltozott az utóbbi időben.
-És ez jó vagy rossz?
-Ez is az is!
-Ezt nem értem.
-Azért mert még gyerek vagy.

Nem válaszoltam neki, erős késztetést éreztem arra, hogy megmondjam...apa...Maddox engem szeret...de mi van ha mégsem?...ha van valaki más...egyedül kell lennem, érzem, hogy liftezik a gyomrom.

-Én megyek lefekszem, még egyszer bocsánatot kérek Maria miatt.

-Nincs semmi baj szívem, de Ő is csak egy gyerek, nem kellene így viselkednie.
-Az én ötletem volt, hogy mutasd meg a tetoválásaidat.
-Nem azzal semmi gond nem volt, hanem azzal, hogy pimasz volt. Hallottad hogy beszélt velem?
-Igen hallottam....

Egy hosszú percen keresztül néztük az utcán megálló nagy sportmotort, még ide is felhallatszott a hangja, ahogy a motort bőgette. Apa megitta az italát és a füzetére pillantott, ideje volt lelépnem. Adtam egy puszit a fehér szőke hajára és felálltam.

-Jó éjt..egyébként nagyon tetszik a hajad, jól áll!
-Szép álmokat Stefanie.

Elmentem gyorsan fogat mosni, a tükörből egy hófehér arcú lány nézett rám vissza, még jó hogy apám nem látott amikor Maddoxról beszélt, tuti levágta volna, hogy valami nem stimmel. Megérintettem a lila foltot a nyakamon és könnyek kezdtek folyni a szememből. Mi van ha mást szeret?...abba belehalok. Dacosan néztem magamat fogmosás közben, majd hideg vízzel megmosakodtam. A szobámba érve láttam, hogy világít a mobilom. Több üzenet is érkezett Sven névről. Beletellett néhány pillanatba, mire eszembe jutott, hogy Sven az Maddox. Azt írta, hogy szép álmokat kíván és szeret néha mellette aludnék, majd később is írt ,abban pedig leírta, hogy az apám az imént nála járt, de ne aggódjak semmit sem sejt, Ő pedig alig várja, hogy megint lásson és szerelmeskedjünk.
Másnap korán reggel lementem a drogériába vásárolni, szerencsém volt a kedves eladólány megmutatott több alapozót és púdert ami a tónusomhoz való. Vettem sminklemosót is. A hajam féloldalasan a bal oldalra felültem, gondosan eltakarva a nyakamat. Otthon azonnal a fürdőszobába siettem és kipróbáltam a szerzeményemet. Akármennyire igyekeztem, nem volt tökéletes sehogy sem. Ahogy néztem magamat elöntött a szégyenérzet, áruló vagyok gondoltam magamban, szerelmes áruló. Meddig lehet így élni normálisan? Először is ha találkozom legközelebb Maddox-al, meg kell tiltanom neki, hogy nyomokat hagyjon a testemen. Éreztem, hogy félek kimenni a parkba, mert nem vagyok képes hazudni a barátaimnak, legfőképpen Floranak nem, Ő pedig tud arról, hogy Maddox-al többször is csókolóztam, valószínűleg hamar összerakná a dolgot. Annyira sem voltam képes, hogy valami hazugságot kitaláljak, miért nem megyek le hozzájuk.

-Neked mi van az arcodon??? - nevetett fel az apám az ajtóból
-Sminkelek.- válaszoltam
-Minek? Nincsen rá szükséged!
-Hát épp most van, de nem hat.
-Anyád biztos tudna segíteni.
-Valószínűleg tudna...ha akarna.
-Ezt hogy érted kölyök?
-Már vagy egy hete fel sem hívott.
-Te sem hívod igaz?
-Emlékszel mit mondtál tegnap este? Te a felnőtt, én a gyerek vagyok...
-Anyádra nem ugyanaz érvényes, te sokkal érettebb vagy nála.
-Kösz!!- mosolyogtam a tükörképemre
-Sokáig tart még a szépítkezés? Nagytakarítást tartok.
-Itt?
-Itt is.

Az utóbbi hetekben nagyon keveset néztem a tévét, ha néztem is akkor rajzfilmet láttam. Azokban szokott lenni olyan, amikor a figurának eszébe jut valami akkor egy villanykörte villan fel a feje felett. Szó szerint láttam azt a bizonyos villanykörtét olyan intenzíven, hogy felnevettem. Tökéletes alibi a parktól való távolmaradásra.

-Tudod mit, segítek én is oké?
-Ha ennyire ráérsz legyen! Kezdheted a saját szobáddal!
-Jó, csak előbb lemosom magamról ezt az izét.

Nagyon meglepődtem, hogy a sminklemosó olyan könnyedén leszedte a sok rétegben felvitt alapozót és púdert. Már megszoktam az új mobilom méretét, így félkézzel írtam Floranak, hogy sajnos ma itthon kell maradnom takarítani. Azt válaszolta, hogy ha végeztem, akkor jöjjek le. Majd meglátjuk, gondoltam magamban. Miután letörölgettem minden felületet, porszívóztam, majd a nappaliban is mindent megcsináltam elhatároztam, hogy kipakolom a szekrényemet, kiválogatom és összehajtogatom a nyárra hozott ruháimat. Sajnos nem vett igénybe több órát, mint vártam, nemvolt olyan sok ruhám itt. Lassan bekúszott a gondolataimba, hogy közeleg a nyár vége és el kellene hoznom a ruháimat, így viszont szembe kell néznem anyámmal, Mike-al és Lanaval, akit soha nem akarok megismerni. Gyorsan elhessegettem a keserű gondolatot,majd éhesen kotorászni kezdtem a hűtőszekrényben. Kétféle maradék is volt dobozban, de egyik sem volt valami gusztusos.

-Rendelj valamit ebédre kölyök, azt pedig dobd ki. - szólt apám a szobájából kilépve.
-Oké.

Miután leadtam a rendelést amit választottunk, hirtelen rám tört a tehetetlenség érzése, pedig még csak most lesz dél, mit fogok csinálni estig? Miért is zavar ennyire az, hogy kiszívták a nyakamat? Mert tudom, hogy olyan tette akinek nem lett volna szabad....erős késztetést érzek arra, hogy megosszam valakivel a titkomat, de nem lehet, úgy érzem, hogy lassan felemészt az egész. Ebéd után apám csendben irkált a számítógépén, egy darabig figyeltem a kanapéról, de nagyon elmélyülten dolgozott valamin. A szobámba mentem és zenéket keresgéltem, amikor a videócsatorna apám zenekarának egyik klipjét ajánlotta, mosolyogva kattintottam rá. Ez már tényleg a végső unalom határát jelentette számomra, a klip a tőlük szokott sötétség jellemezte, ijesztő smink, brutális és kegyetlen dolgok. Tudom, hogy apám hirtelen haragú és rideg tekintetű ember és félelmetes tud lenni néha, de Ő igazából nem volt olyan szörnyeteg, mint a videó vagy a dalszöveg sugallta róla. Még Maddox is sötét alaknak tűnik, ha nem ismerném jobban a kelleténél, akkor Ő is félelmetes benyomást keltene bennem, de pont ezért szerették őket az emberek, mert félelmetesek voltak. Maddox látványára izgalom fogott el, szívesen beszélgetnék vele, de megbeszéltük, hogy csak késő éjjel írunk egymásnak. A nagy unalomból apám szabadított fel, előállt azzal az ötlettel, hogy nézzünk meg valami filmet. Nem is rossz ötlet mondtam neki, de kellene chips, édesség és két doboznál több üdítő, ajánlottam. Elmentünk közösen boltba bevásárolni, majd estig két filmet is megnéztük.