16. fejezet

El kellett mondanom Floranak


Le kellett mosnom az arcomat hideg vízzel, képtelen voltam elengedni a történteket. Ki kell mennem megteríteni, együtt kell vacsoráznom Maddox-al. Hogy bírom ezt ki?
Apa és Maddox az ablaknál álltak és kifelé néztek. Gyorsan befejeztem az asztalt, majd leültünk enni.

-Stefanie, apád tud a barátodról?
-Persze, Miles a neve. - válaszolt neki apa
-Láttam őket együtt itt a ház előtt.
-Találkoztam már a sráccal, rendes kölyök.
-Nincs jobb témátok? - kérdeztem
-Ma este elmegyünk egy kicsit a fiúkkal, nem baj ha egyedül maradsz? - kérdezte apa
-Nem, menjetek csak. Nem gond.

Nagyon kínosan éreztem magam, de úgy tűnt Maddox nem mondott semmit a liftben történtekről. Egyre csak azon agyaltam, hogy miért tehette. Vajon azért mert bosszút akart állni, hogy érezzem milyen érzés volt amikor én megcsókoltam őt? Kizárt, hogy ugyanezt érezte volna az csak egy kis csók volt, Ő pedig totál szenvedélyesen csókolt meg. Lehet, hogy tényleg kívánt? Ezt nem hiszem, nem vagyok szép lány a felesége pedig az.  Annyira elmerültem a saját gondolataimban, hogy észre sem vettem, hogy hozzám beszélnek, apa megsimította az arcomat, akkor tűnt csak fel.

-Azóta ilyen kelekótya amióta fiúja van. - jegyezte meg apám Maddoxnak - alig ettél valamit - címezte nekem.
-Nem vagyok éhes. - mondtam

Felálltam az asztaltól és kivettem egy hideg üdítőt a hűtőből. Kinyitottam és megittam a felét. Jó hideg volt, segített visszatérni a valóságba.

-Majd én elmosogatok. - jegyeztem meg
-Kösz kölyök.

Szerencsére hamar befejezték, így neki álltam a beígért mosogatásnak. Apa közben elment átöltözni így kettesben maradtam Maddox-al, ránéztem Ő pedig engem nézett, az asztalnál ült és láttam ahogyan méreget. Irtó zavarba ejtő volt.

-Biztosan jól vagy? Most már sápadt vagy. - mondta aggódva apám
-Jól vagyok apu, menj csak el.
-Rendben, majd jövök. Szia

Odahajolt hozzám és adott egy puszit az arcomra.

-Menjünk! - szólt Maddoxnak

Maddox pedig odajött hozzám és Ő is adott egy puszit.

-Szia Stefanie! - köszönt el tőlem és közben megint rám kacsintott.

Gyorsan befejeztem a mosogatást, eltörölgettem és vártam néhány percet. Alaposan átgondoltam a történteket és alig tudtam megnyugodni, töltöttem magamnak apu Whiskyjéből, nem sokat csak épp egy kicsit. Beleittam, de olyan erős volt, hogy majdnem kiköptem. Ráittam az üdítőt, majd lehúztam az egész italt. Megittam az üdítőt is, majd szépen elmostam a poharat. Közben már éreztem a hatását, kezdtem ellazulni. Még mindig a liftbeli csók járt a fejemben. A gondolatok csak ismételődtek bennem. A szobámba mentem és bekapcsoltam a lap topom, már ott vártak Miles üzenetei. MILES!!! Hogy tudtam megfeledkezni róla? Hiszen szeretem őt. Ott volt néhány vázlat arról amit a deszkámra készített nekem, hirtelen olyan távolinak tűnt az egész. Remegő kézzel válaszoltam az üzenetre. Alig tudtam koncentrálni, olyan jó lett volna megbeszélni valakivel a történteket. Egyedül Flora jöhetett szóba. Felhívtam őt, hogy megtudjam hol van, szerencsére még itt volt a parkban. Nem kockáztattam, nem mehetek el otthonról, de Flora feljöhet hozzám. Nemsokára meg is érkezett. Még mindig remegett a kezem amikor beengedtem az ajtón.

-Stefanie! Borzasztóan nézel ki! Mi történt veled?
-Gyere menjünk a szobámba.

Kivettem két szelet csokit apu készletéből és két üdítőt is magammal vittem. Leterítettem egy plédet az ablak elé és oda ültünk le. Flora egy ideig pásztázta a várost, majd felém fordult.

-Mi a baj? - kérdezte
-Először is meg kell ígérned, hogy soha senkinek nem mondod el.
-Ígérem! Csak mond már el.
-Ma amikor hazakísért Miles, én pedig feljöttem ide, a liftben összefutottam Maddox-al.
-Azzal a Maddox-al, a gitárossal apukád zenekarából?
-Igen, vele.
-És?
-A liftben lesmárolt.
-Basszus!!
-Basszus...
-És te hagytad magad?
-Hát ami azt illeti, igen.
-Bárcsak engem smárolna le, nagyon helyes pasi.
-Az, de tudod elég öreg hozzám...
-Meséld már el milyen volt.
-Flora....ez volt életem legjobb csókja.
-Ahhh, de jó neked.
-Emlékeztetnélek arra, hogy van barátom, akit szeretek...annyira összezavart.
-Ne siess már, bejössz annak a pasinak...de durva, és csak úgy lesmárolt?
-Na jó, ha már elkezdtem...szóval néhány hete, megcsókoltam őt, de akkor nem voltam együtt Milessal...és igazából el is lökött akkor magától.
-Mikor??
-Emlékszel amikor kibékültünk, másnap volt Peter grillpartija....szóval ott.
-Stefanie kezdem azt hinni, hogy tele vagy titkokkal..
-Nem tudom, szerinted most én megcsaltam Milest vagy nem?
-Nem, szerintem nem, mert Ő csókolt meg téged igaz?
-Igen. De akkor is...nem is tudom...

Kibontottam a csokimat és enni kezdtem. Flora engem nézett közben.

-Van még valami, amikor megcsókoltam őt, utána elmondta apámnak.
-Hogy - hogy?
-Nem tudom, nagyon rosszul esett. Az apám olyan mérges volt, hogy attól féltem megver.
-És megvert?
-Nem, csak veszekedtünk.
-De ha akkor beköpött, akkor most miért tette? Ez tényleg zavaros.
-Az...és még mindig nem tudom mi legyen Milessal.
-Stefanie, ne legyél hülye, ezt nem mondhatod el neki.
-Mi lesz ha észreveszi rajtam, hogy történt valami?
-Nem azért, de igazából elég nehéz kitalálni mit gondolsz. Nem vagy az a nyitott könyv típus.

Ez nagyon meglepett, Flora most a várost csodálta és a csokiját ette. Ha nem lehet kitalálni mit gondolok, akkor tényleg hasonlítok apámra, hiszen gyakran figyelem őt és nem tudom mire gondolhat. Ilyen lennék én is kívülről?

-Azért azzal képben vagy, hogy ez a pasi le akar fektetni?
-Nem hinném, az durva lenne.
-Tuti, hogy bejössz neki. Én a helyedben nem gondolkodnék ezen, lefeküdnék vele.
-Emlékeztetnélek újra arra, hogy van barátom.
-Neked van, de nekem nincsen. Én lefeküdnék vele, elvehetné a szüzességem.
-Ha akarod, legközelebb ha találkozom vele, megmondom neki, hogy "Hey, a legjobb barátnőm szívesen szexelne veled, mit szólnál hozzá ha neked adná az ártatlanságát. "
-Lehet beindulna erre.
-Lehet, vagy adna egy nagy pofont.
-Nem hiszem, hogy olyan lenne..
-Szerintem sem, de azt sem gondoltam volna, hogy lesmárol.
-Szerencsés vagy, bárcsak velem történne ilyen.
-Tényleg szeretnéd ha említenélek neki? - kérdeztem kétkedve
-Megtennéd?
-Csak ha tényleg akarod, de ugye tudod, hogy házas.
-Tudom..de...ááá....csak úgy mondom.
Néhány percig csendben üldögéltünk, mire Flora újra megszólalt.
-Nagyon jó itt a kilátás, gyönyörű innen a város.
-Szeretek itt ülni. Flora nem akarsz itt aludni? Tök jó lenne.
-Miért is ne! Apád nem fog szólni miatta?
-Felhívom, valami buliba ment.

Sokáig csak kicsengett apa mobilja, mire végre felvette.

-Hallo? Valami baj van kislányom?
-Nem apa, jól vagyok, csak azt akarom kérdezni, hogy nem lenne baj ha itt alszik a barátnőm?
-Melyik?
-Flora.
-Jól van, ott aludhat, de ne rosszalkodjatok.
-Dehogy, csak dumálunk.
-De nem mentek el otthonról.
-Nem. Itthon maradunk.
-Jól van, érezd jól magad Stefanie.
-Te is apu! Szia.

Letettem és Flora felé fordultam, aki még mindig a várost nézte.

-Szabad a pálya!!
-Szuper, bár nem sokat fogunk aludni. Csinálj már valami zenét!

Megkerestem a lap topon azt a zenét ami abban a buliban szólt. Szerettem hallgatni. Aztán Flora is felhívta az anyukáját aki szintén elengedte, miután köszöntem neki, majd rögtön megkereste a facebookon Luist és azt elemezgettük, hogy milyen pasi. Továbbra is aggódtam, hogy Miles észreveszi rajtam, hogy megérzi rajtam, hogy valamit elhallgatok előtte.
Most, hogy Luis és az ikertestvére képeit néztem tényleg nem volt egyértelmű, hogy Chris fiú vagy lány. Igaz volt melle de nagyon fiús vonásai voltak. Úgy is öltözött, mint egy fiú. Szuper ötlet volt Floraval megosztani a problémáimat, teljesen megkönnyebbültem. Olyan sokáig beszélgettünk, hogy apám közben hazajött, de nem hallottuk a hangos zene miatt.

-Csssss....valaki van itt... - kuncogott Flora

Addigra megettük a vacsora maradékát, adtam Floranak egy pólót amiben aludhat, de továbbra is az ablaknál ültünk és a mindig éber Madridot néztük felülről. Lekapcsoltam a zenét, megismertem apa hangját, beszélt valakivel. Reméltem, hogy nem Maddox-al.

-Gyere, lessük meg kik azok. - suttogtam Floranak.

Látványosan odaosontunk az ajtóhoz és résnyire kinyitottam. Megismertem Maddox hangját, ettől hirtelen gyorsabban kezdett verni a szívem. Apa szólalt meg.

-Mi van itt? Rendetlen kölykök. - morgolódott

Elnevettem magam, a mosogatóban voltak az tányérok és evőeszközök, Flora és az én vacsorám hagyatékaként és apám éppen azt nézte. Kinyitottam az ajtót úgy, hogy ki dugjuk rajta a fejünket. Maddox és Christoph voltak még a nappaliban. Először apám vett észre minket, kérdően tárta szét a karjait és láthatóan megdöbbent. Akkor vett észre minket Christoph és Maddox is. Mi azonnal felnevetettünk, ők pedig meglepve néztek ránk. Az ajtóba álltunk és ott nevetgéltünk a helyzeten.

-Miért vagytok még fent? Hajnali 3 óra van. - kérdezte apám
-Nem tudtunk aludni, sok megbeszélni valónk volt. - feleltem

Ránéztem Maddoxra, mosolyogva méregetett minket. Akkor esett le, hogy a pólón kívül egy szál bugyi van rajtam és Floran is, nem beszélve a cicás zokniról a lábamon. Láttam, hogy Maddox is észrevette a zoknimat amikor végignézett rajtam. A zokni láttán felnevetett.

-Menjetek szépen aludni gyerekek. - szólt apa
-Megyünk is. Sziasztok! - köszöntem el
-Jó éjt! - mondta Christoph
-Szép álmokat lányok. - szólt Maddox
-Csókolom!- pimaszkodott Flora.

Megint nevetésben törtünk ki, majd becsuktam a szobám ajtaját. Pár percig még sugdolódzva beszéltünk Maddoxról. Flora szerint nagyon vonzó pasas és áradozott, hogy bárcsak vele is csókolózna. Kikapcsoltam a gépemet és ágyba bújtunk. Néhány percig még beszélgettünk, de hamar elcsendesültünk és elaludtunk.