Csillagok
Csillagok az égen,
Mint könnyek arcomon.
A Hold fénye,
Megvilágít az ablakon túlról.
A sötét eget szemlélve,
Elveszek gondolataimban,
Felhők,mint hajók az égen,
Elvisznek álomországba.
Itt minden csodaszép,
Fények,csillogás!
Az álom mi engemet vár mesés,
Jobb mint odahaza az a bús,komor világ.
Itt végre megértenek,
Nem kell nekem semmi más,
Láncaim letépem,
Vár rám a szabadság.
De ők nem szeretik ha boldog vagyok.
Jöttek újra játszani,
Felkeltenek álmomból,
Elkezdenek kínozni.
Azt mondják barátkoznom kéne,
A késsel,s kötéllel,
De nem adom fel ilyen könnyen,
Ellen állok a kísértésnek.
"Ugyan,ne félj,próbáld ki!
Csak egy-két karcolást!"
"Gyere,itt a kötél is,
A szék már a fánál áll!"
"Senki se szeret,nem fogsz hiányozni!"
De szeretnek,tudom!
"Említették is?"
De lehet mind hazugok..
Nem hagynak aludni,
Öklöm fejemre dobom,
De valaki megállít,
A jó gondolatok.
Kár,hogy kevesen vannak,
Így is sebezhető vagyok.
A rosszak túl sokan vannak,
Ezt a csatát is elbukom.
Próbáltam harcolni.
Mindig próbálkozok.
De amikor megpróbálok valamit,
Csak mindent elrontok.
2020-10-14 17:16:21
2
0