Hadd,hogy éljek
A rózsák feketék,
Az ibolyák halottak,
Túl sötét vagyok,
Hogy ezt megírjam színes virágokkal.
Nem vagyok Petőfi,
Se Arany,se senki,
Csak arra kérlek szépen,
Hagyj boldogan élni.
Gyógyszerek,kórházak,
Nem segít már semmi,
Te vagy aki éltet,
Ha már nem marad senki.
Szerelmi életünk,
Mint madár és az ég.
A fellegekben röpköd,
De vajon visszatér?
Én bízok benned,
Te is tehetnéd ezt,
Minden titkom elárulom,
Hogy utána mind elhíreszteld.
Hátam mögött beszélsz,
Hiába,már vége.
Ha én ide nem tartozom,
A temetőben keress.
Látlak már síromnál,
Zokogva,mint vártam.
De nem a szomorúságtól,
Hanem örömkönnyek törnek orcádra.
Segítségért kiáltok,
De nem hall meg már senki,
Ezzel a pár sorral,
Búcsúmat is venném..
2019-05-15 13:18:03
2
0