Prológus
Szereplők
1. Rész
2. Rész
3. Rész
4. Rész
5. Rész
6. Rész
5. Rész
Eltelt egy hónap. Junghyun és Jungkook már ideköltöztek. Anya úgy döntött, hogy Jungkookkal osztozok meg majd a szobán. Jungkook és én tök jól el vagyunk, jó barátok lettünk.

Most éppen csak én és Wonho vagyunk itthon, de nemsokára Jungkook is megérkezik.

-Tudod Jimin, egy hónap és már egy évesek leszünk. -puszilgat Wonho.

-Igen, tudom. -mosolygok boldogan. -Nagyon szeretlek, tudtad? -mosolyogva átkaroltam a nyakát.

-Megmutathatom, hogy mennyire szeretlek? -hajol közel hozzám.

-Persze, most már még közelebb engedlek. -a szemeim az izgatottságtól csillognak.

Wonho hihetetlenül elmosolyodott, majd az ajkaimra tapadt. Egy perc után elmélyítette a csókot. Lassan a fenekemhez csúsztak a kezei, majd a szobám felé kezdett tolni, eddig a nappaliban beszélgettünk. Egyre hevesebben csókolóztunk. Amint beértünk a szobámba, az ágyba döntött.

-Ugye tudod hogy nem sokára haza jönnek? -sóhajtoztam alatta, amikor célba vette a nyakamat.

-Nem baj. -mormogta dominánsan a fülembe, majd megharapta a fülcimpámat.

Vissza tért a nyakamhoz, amit puszilgatni, csókolgatni és szívni kezdett. Miután megjelölt pár helyen a pólóm alá nyúlt.

-Szabad? -néz fel rám vágyakozva.

Nem szólaltam meg, hanem inkább csak bólintottam egyet, ezzel megadva az engedélyt. Lassan lehúzta a pólómat, mikor lekerült rólam felült. Kérdőn néztem rá, de fülig pirultam amikor megláttam, hogy mire készül. Kacéran rám mosolygott és kacsintott egyet, majd ő is levette a pólóját. Csillogó szemekkel néztem a szépen kidolgozott felsőtestét. Úgy csinálok mintha először látnám, pedig nem. Fürödtünk már együtt párszor, amikor nála aludtam, akkor is csak egy szál boxerban flangált a házban.

-Megjöttünk! -mondja anya és Junghyun, miután becsukrák az ajtót.

-Máskor folytatjuk, megígérem, sokkal romantikusabb lesz az és senki nem fog megzavarni. -csókol meg, majd rám fekszik.

Kuncogva csókoltam, átöleltem.

-Ne előttem dugjatok. -morog Jungkook.

Miután teljesen ide költöztek bunkó Wonhoval, csak nem tudom hogy miért. Wonhonak csörögni kezdett a telefonja. Felvette, egy öt perc beszélgetés után letette.

-Ne haragudj Kicsim, de anyával el kell mennem vásárolni. -mosolyog rám.

-Semmi baj. Majd írj. Vigázzatok magatokra. Szeretlek. -megpusziltam az ajkait.

-Én is szeretlek Picim. Akkor most megyek. Sziasztok. -leszállt rólam, majd elment.

Mosolyogva felültem. Jungkook morogva nézett rám. Oké, most kiderítem mi a franc baja van! Az ajtóhoz mentem, majd becsuktam. Jungkook ágyához sétáltam.

-Mit akarsz? -néz rám. Leültem elé.

-Mi bajod van? -kérdeztem.

-Nincs semmi bajom. Honnan veszed hogy van? -morog.

-Most is morogsz. Figyelj, -megfogtam a kezét. -nekem bármit elmondhatsz. -mosolygok bíztatóan rá.

Jungkook a össze kulcsolta mindkét kezünket. Meglepetten néztem rá. Eddig a kezeinket nézte, most pedig a szemeimbe nézett.

-Tudod... Amikor ellenünk játszottatok, már akkor megtetszettél. -időközben egyre közelebb került hozzám.

-Tessék? -kérdeztem értetlenül.

-Tetszel nekem Jimin, nagyon tetszel. -eldöntött az ágyon, majd fölém mászott. -Wonho a bajom, a kapcsolatotok. Nem akarom, hogy vele legyél! Azt akarom, hogy velem legyél! -morogta dominánsan.

-Jungkook! Ez nem így működik! -lelöktem magamról, majd felültem. -Ne haragudj, de én Wonhot szeretem.

-Úgysem lesztek együtt sokáig. -mosolyodik el kacéran.

-Miért is? -vonom fel a szemöldökömet.

-Elérem hogy belém szeress!
© Fumi 56,
книга «Basketball (Jikook)».
Коментарі