Lill
Olyan vagy, mint eső utáni Szivárvány. Ritka, alig látszik, de ott Van. Nem látod a végét, sem az elejét. De pompázatos. Olyan vagy, mint a folytonos hideg Után egy kis jó idő. Melletted nem érzem azt, hogy fázok. Olyan vagy, mint negyven fokos Nyáron a hideg vizes medence. Szükségem van rád. Olyan vagy, mint télen a meleg Szoba. Ha rád nézek, már nem fázok. Olyan vagy, mint egy kristálytiszta, Estéli tükörkép. Mint egy álomkép... Olyan vagy, mint a víz a Földnek. Nélkülözhetetlen... Olyan vagy, mint egy álombeli Vízesés. Csak ott vagy, én meg csak Nézni tudlak, és azon gondolkozok, Hogy mennyire varázslatos vagy, a Szépséged pedig felülmúlhatatlan Mint egy tündéré. Olyan vagy, mint a hóesés utáni Megmaradt csillogó, illúziószerű, Érintetlen beborított hófelület. Nem tudnálak tudatosan bántani. Olyan vagy, mint a sütin a cukormáz. Édes... Olyan vagy, mint a fagyinak a töltsér. Olyan vagy, mint a Melegszendvicsnek a sütő. Olyan vagy, mint a sütinek a sütőpor. Nélküle nem olyan... Olyan vagy, mint az Oreo-s fagyiban Az Oreo. Olyan vagy, mint egy hatalmas tűz. Lángra lobbansz úgy is, hogy nem Vagy mérges. Hatalmas energiád Van. Képes vagy égetni, de csak Csendben felégetni magad körül Mindent, és Semmit. Engem égetsz fel Olyan vagy, mint a legfényesebben Ragyogó Csillag. Mindig ott van a szemem előtt, mégis amennyire közel van, olyan távol is. Olyan vagy, mint a sötétségben egy Pici fény. Nélküled nem látok. Olyan vagy, mint az embernek a levegő. Nélküled nem élhetek.
2018-04-21 17:53:27
0
0
Схожі вірші
Всі
"Ми усе подолаємо разом..."
«Ми усе подолаємо разом, Ми усе з тобою минем, І я не боюся поразки, Я не боюсь, що помрем!» А я чула і вірила щиро, Немов би п'ять років було, Я була неймовірно щаслива І такою не стану вже знов. І знаєш, коли мені складно, Я твої згадаю слова — Вони затримають слабкість, Запевнять мене, що жива... «Ми разом усе подолаєм! Мила, ти чуєш мене?» Я чую і знову чекаю, Що небо тебе поверне... І ось майже два роки Шукаю тебе — не знайшла, І, до смерті роблячи кроки, Я твої згадаю слова... І до сліз сон мене вразить, Де знову почую тебе: «Ми усе подолаємо разом, Ми усе з тобою минем...»
52
3
1672
Разве сложно сказать...
Много думать слов не хватит Лишь о ком то , кто не рядом Быть со всеми лишь открыткой , Согревая теплым взглядом Каждый день встречая солнце Словно первый луч спасенья Думаешь о всех моментах , Что всплывают вместе светом ... Или множество вопросов На каких нет не единого ответа , К тем , кто был однажды нужен, Став одним твоим мгновеньем Почему ж сейчас нам сложно .. Сказать искренне о чувствах , Как страдать мы все умеем ,, А признать ,что правда любим ? Может быть просто забыли .... Или стали явью сцен сомнений ? Разве сложно хоть глазами Сказать больше ,чем таить в себе ли... Надо больше лишь бояться , Не успеть сказать о главном ... На взаимность зря стараться Ждать когда уйдет шанс бремям ...
53
16
3199