Ismerkedés
2. Fejezet
3.fejezet
4.fejezet
5.fejezet
6.fejezet
7.fejezet
8.fejezet
9.fejezet
10.fejezet
11.fejezet
12.fejezet
8.fejezet
Jimin szemszöge:

Reggel a telefonomra keltem fel. Nagyon nem volt kedvem felkelni főleg úgy hogy Kook ma balhézni akar. Na aztán a gondolat menetemből a telefon csörgése hoz vissza. Ránézek a telefonra és Hobi hív. Felveszem és beleszól:

-Jó reggelt Jm! 

-Jobbat Hobi

- Na siess mert megyek érted. Ha nem vagy kész 7:10-re akkor jöhetsz sétálva. 

- Oké Hobi setek! 

-Úgy legyen. Na de akkor majd tali addig is szia. 

-Oké szia. Ahogy letettem a telefont már mentem a fürdőbe. Elmentem fürödni, aztán megcsináltam a reggeli dolgaimat. Amint készen lettem mentem le a konyhába és csináltam magamnak kaját az iskolába. 

Mire végeztem 7:05 volt. Felvettem a cipőt a kabátot meg a táskát és már kint vártam a barátomat. Mire ideért addigra megfagytam, de nem igazán zavart. Miközben gondolkodtam egy duda hang kizökkentett a gondolataimból. Hobi dudát. Amint meglátom, már szálltam is be. Egész úton csendben voltam nem igazán akartam beszélgetni. Aztán megláttam az ismerős épületet és tudtam hogy ide értünk az iskolához. Hobi mondta: 

-Na ide értünk. 

-Oks, köszi hogy elhoztál. 

-Igazán nincs mit, tudod ez nálunk alap. 

- Ja tudom. Ezzel a lendülettel kiszálltunk az autóból és mentünk be az iskolába. 

Velünk szembe jött egy ismerős arc, aki nem volt más mint Kook. Kook Hobihoz fordult és mondta:

-Szia Hobi! 

-Szia Kook! Majd szeretnék veled beszélni. 

-Rendben, kövi szünetben itt tali.

-Ok, csá

-Szia.-és ezzel elment Kook. Hobi rögtön hozzám fordult és mondta hogy ha nem áll le akkor most már tényleg meg fogja verni. Én csak néztem rá kikeret szemekkel és nem tudtam felfogni amit mondott. De megkérdeztem hogy miért akarja megverni. A válasz csak annyi volt hogy azt ő tudja, és hogy ne szóljak bele. Amint ki mondta ezt már becsöngetek. A tanár jött és az első óra töri volt. Én egész törióra gondolkodtam, és kerestem azt hogy Hobi miért akarja megverni ha nem fejezi be. Hiszen ő volt az aki, elkezdte basztatni és nem Kook. Az már más hogy nagyon akar engem, mert látszik rajta. 

A gondoltam menetemből a csengőhang szakított meg. Amint kicsöngettek már Hobi indult ki és én mentem utána. Bár én előbb oda értem mert Hobi elment más merre. Mikor oda értem akkor megláttam Kookot és már kérdezte hogy merre van Hobi, de amint mondta a nevét már meg is látta. 

-Na szia Kook. 

-Szia Hobi! Kook kérdezte hogy:

-Hallgatlak mi volt ez a kavarodás!? Hobi válaszolja hogy:

-Valahogy észhez kellett téged téríteni. Kook kérdezte hogy:

-Engem? Egy kis faszt! Nem bírod ki hogy ne kavarj senki alá. Hobi kijelentette hogy:

-Hát lehet ez is benne van. Kook erre kiakadt, de jogosan és mondta Hobinak:

-Fuuu de tudtam, minek is akartam beszélni.- és ezzel el is ment. 

Hobi nem érezte ennek a súlyát hogy milyen szar lehet neki. Miután elment én kérdőre vontam Hobit hogy miért kell így beszélni Kookal neked is szarul esne. Hobi elfordult és elment az osztályba ahol leült és nem beszélt. Annyit mondtam hogy oké, és leültem mellé és nem beszéltünk egész nap. Eljött az utolsó óra ami nem volt más mint matek. Azon az órán van időm gondolkodni. Egész órán gondolkodtam és nem szólaltam meg mert nem igazán érdekelt. Aztán kicsöngettek és én rögtön haza felé vettem az utam és nem igazán érdekelt hogy Hobi mit csinál csak mentem. Aztán megint megláttam az ismerő épületet és rájöttem hogy hazaértem. Amint beléptem a házba levettem a cipőm és mentem fel a szobámba. Ott levettem a táskát meg a kabátot és elmentem megfürödni. A fürdés alatt gondolkodtam hogy miért csinálja ezt miért jó neki ezt csinálni. Na de hagytam a dolgot és lepihentem miután készen lettem. Aztán elaludtam.

© 정국 팬 Kookie,
книга «A zabolátlan vad».
Коментарі