csillagnapsi
@Lucylillaa
„Arcomra kenem itt hagyott festékeid, így próbálván jobban szeretni magam.”
Книги Всі
Вірші Всі
felejthető.
Sírsz, én meg újra elhiszem, hogy lehetünk még boldogok. Filmet nézünk, a képek pörögnek, de egyiket sem látom, lefoglal a fulladás művészete. Most éppen a pénteki boldogságot próbálom megtartani, de könnyeid elmossák. Azt mondod, hajnalban tiéd lesz a világ, de tudom, hogy ismét csak a hazugságaiddal dobálózol. Semmit sem tudsz mondani a szeretetemre, pedig szeretnéd, ha kicsit mégis képes lennél rá. Nem, mi nem vagyunk, most csak egy hasonmásommal ordibálsz. Fülhallgatóban szól egy beszéd, éppen egy lány festi újra a csillagokat, legyintesz, újabb dolog, Ami mehet a felejthető dolgok listájára. Az első dolog a szereteted.
2
0
320
koraőszi fulladás.
Most ez vagyunk mi. Majd szólj, ha eldöntötted, mikor akarsz összetörni. Ősz van a szívemben. Olyan, mintha kiabálnál, pedig összeszorított szájjal alszol. Álmodban azt mondod, Te hamarabb fogsz meghalni, mint a világ. Úgy mosolyogsz, Mintha számítana bármit is ez a nap, pedig még sosem sírtál ennyit előttem. A levelek helyettünk halnak meg. Várom, hogy végre újjáéledhessek, és ígérem, akkor teljes szívemből szeretni foglak. Most ez a szívünk. Napsugarakat könnyezel, bele akarok fulladni egybe.
5
0
342
fulladozás.
fulladozok benned magamban mindenben annyira szeretném látni a mosolyod annyira szeretnék boldog lenni olyan kibaszottul szeretném ha te az lennél annyira szeretnélek megölelni hogy érezzem szíved dobogását az enyém remeg reszket a félelemtől amit saját magamnak okoztam gyűlölöm hogy nem tudok semmit tenni hogy megölök mindenkit a bűnös szavaimmal ahogy téged is
6
8
443